Get Adobe Flash player

Szennyvízberuházás

Hirdetés

Magyar Államkincstár

Hirdetés

Művelődésiház

Egészségügyi ellátás

Megemlékezés

kolontar_vo...
Image Detail

Helyi vállalkozások

Hírlevél







Ma 2017. április 29., szombat, Péter napja van. Holnap Katalin és Kitti napja lesz.
Címlap Településtörténet

Kolontár fekvése

Devecsertől délkeletre körülbelül 3 kilométerre, Ajkától pedig körülbelül 5 kilométerre nyugatra található Kolontár község.

Vonattal a Székesfehérvár-Szombathely vonalon, közúton pedig a 8-as főútról Devecsernél lefordulva körülbelül 4 kilométerre található.

Természeti viszonyai

Kiindulási tereppont a 198 m magas Templom-domb. Ettől keletre és északra található a termékeny Torna-patak völgye (Ajkai medence). A Templom dombtól délre és nyugatra a változatos domborzatot az Öreg-Bakony északi nyúlványainak nevezzük. hun kolontar_coa

A falu határában a felszínen csak pannóniai és negyedidőszaki képződmények ismeretesek. Kolontár község határában található szántók és rétek művelés alatt állnak. Nagyobb kiterjedésű erdők csak Kolontártól délre találhatóak (a Kolontári és Nyirádi erdők), valamint távolabb a Devecser alatti Sárosfői-erdő, amelyek védett mészkerülő nyövényritkaságaikkal egyértelmű védelemre érdemesek.

 

Történelem a 18.századig

Kolontár történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. A régi magyar nyelvben a Caranthini, Carinthini, (azaz korontál ~ kolontár) szó karintiait, karantánt jelentett, ezen szókifejezés a helység első telepeseinek valamikori származási helyére utalhat.

A falu első írásos említése Szent István király korából származik, 1019-ben Korunthal néven említik a települést. Ekkor a zalavári bencés apátság birtoka volt, és ide volt köteles dézsmát (tizedet) fizetni. A község nevét a későbbiekben, 1272-ben Korontál (Kuruntál) családnévként említik, ekkor Korontáli Péter nemes birtoka volt. Ezenkívül még egy 1274-es adománylevél határjárása is megemlíti Kolontár nemesi falut.

A 15. században már a források Kis- és Nagykorontált említenek, így a 14. vagy a 15. században Kolontár két külön településrészre szakadt. A 15. század végétől íródott veszprémi káptalan számadáskönyve megemlíti Koronthár falut és kis templomát. Magyarország 1488-as Veszprém megye közigazgatási beosztása szerint Kolontár a Vásárhelyi szék adóköteles települése volt. Az 1488 őszén készült Veszprém megyei adólajstrom szerint Nagykorontál 4 forintnyi adót fizetett, összesen 4 portával rendelkezett, földbirtokosai pedig Nagykorontáli Mihály és Nagykorontáli Imre voltak, akik 2-2 birtokkal és adóköteles háztartással rendelkeztek. Az adójegyzék szerint Kiskorontál (Nagykorontál határában, tőle délre feküdt) adója 1 forint, 1 birtokkal és adóköteles portával rendelkezett, földesura Kiskorontáli Péter volt.

 

A német betelepítésektől

A törökdúlás után újratelepítési szerződés eredményeképpen 15 német gazda vásárolta meg a pápa-ugod-devecseri Esterházyak devecseri uradalmához tartozó Nagy-Kolontár pusztát és Kis-Kolontár pusztát felerészben. A községre jellemző a gazdálkodásnak kedvező természeti adottságain túl, szorgos, takarékos német lakosságának köszönhetően 1751-ben iskolát és 1772-ben templomot építettek.

A kolontári templom a Boldogságos Szűz Mária szeplőtlen fogantatásának tiszteletére lett felszentelve és megáldva, anyagi felajánlásokból. Ezen az ünnepen, amely mindig december 8-ra esik, ünnepelte a község a búcsúját, amelyet később (októberre) átnapoltak.

A kolontári iskola és a tanító szegénységéről Táncsics Mihály is tanúbizonyságot tett. Táncsics 1820 karácsonyától 1821 Szent György napjáig (április) Kolontáron lakott és tanított segédtanítóként. Nem állt szándékában sokáig itt tanítani, mivel leírása szerint a helyi tanító nagyon szegény volt, így fizetést ő nem kapott. Arról is beszámol, hogy kis település révén nyáron nem, csak ősztől tavaszig jártak iskolába a gyerekek. Emellett a kolontáriak szeretetét és megbecsülését is kivívhatta, egyszer mikor a faluból elment „egy gazda ember, ki gyermekének a tanulásban való előmenetelével nagyon meg volt elégedve, irántam hálájábul" útravalóul élelemmel látta el.

A 20. század elején a jobb megélhetés reményében 78 kolontári lakos vándorolt ki Amerikába. Emléküket őrzi az 191-1ben felállított Szentháromság oszlop.

 

Kolontár címer leírása

Az Önkormányzat címere: a címerpajzs egyenes állású, csücskös talpú, középen domború vonallal kettéosztott tárcsapajzs (reneszánsz pajzs). A pajzs felső mezejének színe sötétkék (Pantone 286 C), alsó mezejének színe zöld (Pantone 368 C). A felső kék színű mezőben stilizált fehér egytornyú templom látható, arany tetővel és toronysisakkal. Az alsó zöld színű mezőben két egymásnak szembefordított arany színű ekevas között öt darab aranyszínű összefonódó búzaszál látható.

A pajzs alatt zöld színű hullámos szalagon a település neve arany betűkkel látható.

A címerben található ábrák, attribútumok értelmezése: a domború vonallal kettéosztott pajzs mező felső részében megjelenő egytornyú templomábrázolás a falu egyik sajátosságát, a dombra épült katolikus templomot mutatja. Az alsó zöld színű mezőben megjelenő címer alakok – a két ekevas között álló öt összefonódó arany búzaszál – a község korábbi, XIX. századi pecsétnyomójának ábráit veszi át, ugyanakkor a vidékre tipikusan jellemző mezőgazdaságot, a gabonatermesztés szerepét, a község gazdasági életében elfoglalt helyét hivatott mutatni.

A címer szorosan vett fogalmához ugyan nem tartozik, de kiegészítő elemként alkalmazott pajzs alatt elhelyezkedő devise (jelmondat), amely zöld színű hullámos szalagon mutatja a település nevét, arany betűkkel.

 

Lakosság

2011. október hónapban a lakosság száma 717 fő.

 

Közigazgatás

Ország:                 Magyarország

Régió:                   Közép-Dunántúl

Megye:                  Veszprém

Kistérség:              Devecseri

Rang:                    Község

Polgármester:        Tili Károly

Irányítószám:        8468

Körzethívószám:    88

 

Népesség

Teljes népesség:   717 fő /2011. október/

Népsűrűség:         35,41 fő/km2

 

Földrajzi adatok

Terület:                21,72 km2

Időzóna:              CET, UTC+1

 

Kolontár pozíció Veszprém megyében:

é. sz. 47.0842° k. h. 17.4749°

 

Kolontár pecsétjének jellemzése

A falu pecsétje valamikor az úrbéri rendezés ideje után keletkezhetett, de csak a későbbi időszakokból maradt fenn.

A település legelső ismert, negatív vésetű, ovális pecsétje egy 1787-ben keletezett iraton maradt fenn. Babérkoszorúval keretezett pecsétmezejének közepén lebegő, élével balra, hegyével felfelé álló ekevas, mellette kétoldalt egy-egy gabonakalász látható. A címerképeket alulról két pálmaág koszorúzza, felettük K G S betűk. (Kolontár Gemeinde Siegel = Kolontár község pecsétje, rövidítéseként). A pecsétmezőt hét, négyszirmú virág díszíti, a pecsét vörös viasz nyomatú. Egy hasonló motívumú negatív vésetű, kör alakú pecsét is fennmaradt 1849-ből, de annak felirata már Nagykolontar Helsig.

Pesty Frigyes helynévtára Kolontárról nem ad sok forrást, leírást 1864-ben. A leírás beszámol arról, hogy „a községnek nem volt más elnevezése, a nép tudomása szerint a mostanin kívül", így Kolontár neve eredetileg is Kolontár volt, a bejövő német telepesek tehát nem adtak neki új nevet. Valamint arról írt, hogy nem lehet tudni, honnan történt a betelepítés, de annyi biztos, hogy a lakosság német ajkú volt. Így kijelenthető, hogy több forrásban megemlített magyar hangzású-nevű kolontári jobbágyok nem a betelepítés óta éltek a faluban. Ezt a dokumentumot négy kolontári lakos írta alá hitelesítésképp, amelyhez Kolontár viaszbélyegzős pecsétje is tartozott.

 

Ajkai vörösiszap-katasztrófa

A 2010. októberében bekövetkezett vörösiszap ömlés térképvázlata.

vrsiszap katasztrofa_terkep_2010-10-04.jpg

2010. október 4-én a déli órákban átszakadt a községhez közeli Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. Rövid idő alatt mintegy 600–700 ezer köbméter lúgos iszap árasztotta el a települést. A vörösiszap-áradat a Torna-patak völgyében a közeli Devecser felé folyt tovább, ott és még további településeken is súlyos károkat okozva. Október 9-én az egész falut kitelepítették, mivel tovább gyengült a zagytározó gátjának északi fala.